Összehívták a Nemzeti Választási Bizottságot
A testület ma délután ülésezik
A testület ma délután ülésezik
Kisorsolta a szavazólapokon szereplő országos párt- és nemzetiségi listák sorszámát a Nemzeti Választási Bizottság kedd esti ülésén. Az április 6-ai országgyűlési választás második szavazólapján várhatóan 31 párt, illetve pártszövetség neve szerepel majd.
Legalább egy tucat párt neve kerülhet a szavazóívekre április 6-án, ha bejön a hvg.hu-nak nyilatkozó jelölőszervezetek számítása – derül ki gyorsfelmérésünkből, melyet a jelöltállítás utolsó napján készítettünk. Az Orbán-kormány mindent megtett, hogy meghozza a szervezetek kedvét az országos választásokon induláshoz. Ha a legtöbbjének nincs is esélye bejutni a parlamentbe, a kampánybiznisz furcsa alakulatokat is felszínre dobott.
A Nemzeti Választási Bizottság kedden nyilvántartásba vette az első nemzetiségi listát, az Országos Lengyel Önkormányzatét. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lengyel nemzetiségnek szinte biztosan lesz szószólója az új Országgyűlésben, ehhez elegendő ugyanis, ha legalább egy regisztrált lengyel nemzetiségi választó érvényes szavazatot ad le a listára április 6-án.
Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság.
Egyelőre úgy tűnik, nem repülhet rá a kiábrándultak szavazataira az Egyiksem párt, mivel az NVB nem vette nyilvántartásba. A hagyományosan humortalan választási bizottság nem a nevet kifogásolta, csak a hivatalos nyomtatványt hiányolta.
Nyilvántartásba vette az első jelölőszervezeteket az áprilisi országgyűlési választásra csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság.
Mivel Áder János köztársasági elnök szombaton kitűzte a parlamenti választás - április 6-ai - időpontját, a választási eljárási törvény értelmében átalakult az NVB, megszűnt a pártdelegáltak mandátuma.
Ha nagyon utálja a politikát, idén jobban teszi, ha elutazik, és csak novemberben jön haza. Az nem segít, ha kikötteti a tévét és az internetet, mert a 2014-ben esedékes három választási kampány szembejön majd az utcán, sőt egyenesen az ajtaján kopogtat. Kilenc-tíz hónap politikai nagyüzem jön, garantáltan botrányokkal és hisztériával telítve, tehát jobb, ha máris elkezd felkészülni rá.
A Legfőbb Ügyészséghez fordul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), mert a tagok álláspontja szerint egy magánszemély az általa benyújtott népszavazási kérdésekben mások személyiségi jogait érintő állításokat tett azzal a céllal, hogy azok a Magyar Közlönyben nyilvánosságot kapjanak.
Bár Helmut Kohl 16 évig volt német kancellár, Magyarországon vannak néhányan, akik nem szeretnék, ha Orbán Viktor vagy valaki más megközelítené ezt az életművet. A választásokhoz közeledve megszaporodtak az olyan kezdeményezések, amelyek korlátoznák a miniszterelnökök, esetleg más tisztségviselők hivatali idejét. Az alkotmányjogász szerint a politikai szereplők újraválaszthatóságának tilalma szokás kérdése, ha lenne rá akarat, bármikor meg lehetne tenni. A jelenlegi kormánytöbbség ugyanakkor nem híve az ilyesféle önkorlátozásnak.
Trágár nyelvezetű népszavazási kezdeményezéseket utasított el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a keddi ülésén.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyhangú döntésével elutasította az eutanázia lehetővé tételére irányuló népi kezdeményezést. A testület keddi ülésén ezzel - lényegében a Kúria határozatának megfelelően - megváltoztatta a jogelőd Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi döntését, és megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését.
A Patyi András elnökletével működő Nemzeti Választási Bizottság egy magánszemély négy beadványát tárgyalta. Az első két kezdeményezés a devizaalapú hitelek visszafizetésének könnyítését célozta. A másik két kérdés hitelesítését azért tagadták meg, mert alaptörvényben tiltott tárgykört, nemzetközi szerződésbeli kötelezettséget érintettek.
Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát választották a Nemzeti Választási Bizottság elnökévé a testület hétfő esti alakuló ülésén, elnökhelyettessé pedig Bozsóki Évát. Mindkét döntést egyhangúan támogatta a testület.
Az Országgyűlés hétfőn kétharmados többséggel megválasztotta a Nemzeti Választási Bizottság hét tagját, akiket az államfő jelölt.
Nem vesznek részt a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak hétfői parlamenti megválasztásában az MSZP politikusai és az Együtt-PM szövetség független képviselői.
Van az úgy néha, hogy az az igazán érdekes a parlamentben, ami nem szerepel a napirenden, pedig már hónapok óta szavazni kellett volna róla. A hétfőn kezdődő ülésen megválasztják az OVB helyébe lépő Nemzeti Választási Bizottság tagjait, és belügyminiszteri segédlettel kerül pont a főváros és a kerületek közti hajléktalan-háború végére. Az interpellációk közt pedig az is kiderülhet, hogy mit jelent az, hogy normatívabűnözés.
A Nemzeti Választási Bizottságba az államfő javaslatára hét jogász végzettségű tagot, valamint három póttagot választ be az Országgyűlés még szeptemberben. Az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak mandátuma megszűnik, ám elképzelhető, hogy az új testületben lesznek korábbi OVB-tagok.